Hímzés

A jellegzetes tatai cserépedényeken megjelenő kék-zöld motívumkincsből merítkezik a KÉZI HÍMZÉS mintája.

Ezek a tatai minták a magyar fazekasság gyakorlatában egyedülállóak. Nem hasonlítanak egyetlen más fazekas központ stílusához sem. A tatai fazekas feleségek, illetve női rokonok, alkalmazottak hozták létre és variálták ezeket az apró, hímzésekben is megtalálható mintákat. Az egyszerű, vonalakból, körökből, cseppalakokból, hullámvonalakból, növényi elemekből és ismétlődéseikből több mint 70 különböző mintát alkottak.

A kéztörlőn megjelenő minta a tálak, tányérok peremén fut körbe, folyamatosan ismétlődve.

 

Ország-világ előtt a magyar hímzésvilágnak talán legismertebb gyöngyszeme a matyó hímzés.

 

Egyszer egy matyó legényt elrabolt az ördög. A fiú kedvese sokat rimánkodott, hogy adja vissza neki, mire az ördög azt mondta: Akkor kapod vissza a szerelemedet, ha elém hozod  kötényedben a nyár  legszebb virágait! Bajban volt a lány, hiszen télvíz idején jártak. Ám végül is kitalálta, hogyan teljesítheti az ördög kívánságát. Ráhímezte kötényére a kert gyönyörű rózsáit és azt vitte cserébe a párjáért. Így szól a legenda.

Mezőkövesden született, a közel 200 éves múltra visszatekintő matyó hímzés, mely Magyarország egyik védjegyévé vált. Legjellegzetesebb motívuma a matyó rózsa, leggyakrabban használt színei a piros, a zöld, kék, sárga, lila és rózsaszín.

A matyó hímzés mégis az ország védjegyévé vált, 2013-ban a matyó rózsa hungarikum lett.

 

A kalocsai hímzés

Magyarország egyik legismertebb, gazdag népművészeti hagyománnyal rendelkező városa Kalocsa. A 19. században még egyszínű kalocsai hímzés az első világháború után kezd színesedni. A mintavilág törekszik a természetábrázolásra. Kedvelt motívumok a rózsa, margaréta, tulipán, nefelejcs, ibolya, szegfű és a kalocsai paprika.